Híreink
Hortobágyi autóbuszos túra. ♦ 2012-07-25 ♦
2012. június 23-án, szombaton autóbuszos túrán vettünk részt a Hortobágyon.

Útvonal: Miskolc - Polgár - Hortobágy - Tiszafüred - Mezőkövesd - Miskolc.

Reggel 8 órakor indultunk Miskolcról.

9 órára megérkeztünk a Polgár mellett lévő M3 Archeoparkba, ahol megtekintettük Magyarország első tájtörténeti és régészeti pihenőparkját.
A közel 5 hektáros területen kialakított pihenőparkban egy kellemes séta során ízelítőt kaptunk a tájegység történetéből, tárgyaiból, népi kultúrájából. Igazi időutazásban részesültünk. A temetkezési kunhalom, és a Csörsz-árok rekonstrukciós építményei mellett, a Kárpát-medencében is egyedülálló újkőkori házat, néprajzi házakat, jurtákat, illetve az autópálya építése során feltárt régészeti leletek hiteles másolatait csodáltuk meg.

Indultunk tovább a Pásztorok földjére: a Hortobágyra.

A természet és az ember harmonikus együttélését kiemelkedően példázó első hazai nemzeti parkunkat a Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973-ban alapították.
1999-ben került fel a világörökségek listájára.

A Hortobágy Közép-Európa egyetlen hatalmas, összefüggő füves pusztája, töretlen látóhatárával, egyedülálló növény- és állatvilágával, növekvő jószágállományával és gazdag kulturális hagyományával.

A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontban megtekintettük a puszta természetrajzát és a gazdag élővilágot bemutató természetrajzi kiállítást.

Szabadprogram keretében felfedeztük a látnivalókat.

Végigsétáltunk a Kilenclyukú hídon.
Hazánk leghosszabb és legszebb közúti kőhídja, mely a Hortobágy folyó felett ível át kilenc boltívre támaszkodva. 1827 és 1833 között épült Povolny Ferenc tervei alapján. A híd teljes hossza 167,3 méter.

A Hortobágyi Csárdakiállítás a csárdák történetét, a pusztai közlekedést, a csárda híres vendégeit mutatja be.

A Pásztormúzeumban, mely egykor szekérállásként szolgált, ahol a vásározók és a hortobágyi pásztorok zöme megfordult, megnéztük a csikósok, gulyások, juhászok életének legfontosabb elemeit a kihajtástól a hídi vásárig.

A Körszínben berendezett kiállítást a Hortobágyra jellemző kézműves mesterségek (szíjgyártó, nyerges, kötélverő, fazekas, csizmadia, mézeskalácsos, kalapos, bognár) műhelyének élőképszerű megjelenítése teszi egyedülállóvá.

Búcsút intettünk a Hortobágynak, feltöltődve hazafelé tartottunk.

Útközben megálltunk Tiszafüred - Tiszaörvényen a Szabics Kikötő és Szabadidőparton.
A kikötőből komppal átmentünk a "Tiszavirág ártéri sétaút és tanösvény"-re.
A 2 km hosszú ártéri tanösvény a Tisza-tó egyik szigetszerű szárazulatán helyezkedik el. A sétaút 2011-ben elnyerte "Az év ökoturisztikai tanösvénye" címet.
Számos érdekességet tudtunk meg a tiszavirágok, a kérészek életéről.
A sziget belső taván a Göbén, többen csónakáztunk.

A Tisza középső szakaszán, a Kiskörénél épült duzzasztómű mögött létesült a Tisza-tó. Az Alföld legnagyobb mesterséges tava 35 km hosszú, helyenként 6 km széles. A tó méltán viseli "az Alföld Balatonja" jelzőt is, hiszen a "magyar tenger" után a Tisza-tó hazánk második legnagyobb vízfelületű tava.

Az esti órákban érkeztünk Miskolcra.

Köszönet Mindenkinek (48 fő), aki részt vett a hortobágyi autóbuszos túrán.

A túrán készült fotók megtekinthetőek a Képgaléria "Hortobágyi autóbuszos túra 2012" albumban.

Összeállította:

Kerekesné Szücs Katalin túrafelelős
Pünkösdi túra ♦ 2012-06-17 ♦
2012. május 28-án pünkösdi túrán vettünk részt.

Útvonal: Kács - Farkaskövek - Felsőszoros - Mangó-tetői kaptárkövek - Cserépváralja.
A túra után részt vettünk az V. alkalommal megrendezett Masina Fesztiválon.
A túra hossza: 8 km, szintkülönbség: 250 m
A résztvevők száma: 46 fő.

A Miskolc, Búza térről 8 órakor induló Volán autóbusszal utaztunk Bükkábrányig. A Miskolcról érkező autóbuszok általában késnek, (így volt ez most is) nem érik el Kács felé a csatlakozást. Ezért telefonos segítséget kértem a mezőkövesdi autóbusz-állomástól. Így sikerült elérnünk a Kács felé közlekedő autóbuszt.

Kács a Bükk-hegység déli részén hegyekkel és dombokkal körülvett település, Miskolctól 45 km-re.Zsákfalu, közút nem vezet tovább. Mintegy 750 fő lakja.
Árpád-kori település, kedvező fekvése miatt a honfoglaló magyaroknak is szálláshelyül szolgált, a kácsi-patak hűs vizéből itatták állataikat.

Kács központjából a piros-sárga sáv turistajelzést követve haladtunk, majd a Dobi rétnél a piros sáv jelzés elvezetett a Felsőszorosba.
A Felsőszoros patak vájta, sötét, meredek falú szurdokvölgy. Egy idő után, amikor már járhatatlan a völgyfenék, a szurdok meredek oldalán kapaszkodtunk fel.A völgyoldalban orgonasíp módjára sorakozó kőzetoszlopok fagy okozta aprózódással keletkeztek. Az oszlopok tetején helyenként alátámasztásukat szinte teljesen elvesztett ingókövek vannak.

A Felsőszoros után eleredt az eső (végre), előkerültek a rég nem használt esőriasztók (esernyő, esőkabát).
Mire felértünk a Cserépvár, Mangó-tető nyergébe, nyakig sárosak lettünk.

Innen gyors kitérő a Mangó-tetői kaptárkövekhez, majd szakadó esőben csúszkálás lefelé Cserépváraljára.
Itt javában tartott a Masina Fesztivál. (Masina=sparhelt=takaréktűzhely) A szabadtéren felállított masinákon főzték-sütötték a hagyományos ételeket, melyekből jóízűen lakmároztunk.
(Kaptárkövek: Riolittufából kialakult vulkáni képződmény)

Cserépváraljáról délután, mezőkövesdi átszállással utaztunk haza.

A túráról készült fotók megtekinthetők a Képgaléria "Pünkösdi túra 2012" albumban. A fotókat Bencze István, Bohus Károly, Balkányi Ferenc, Molnár Mihály, Fodor Gyula készítették.

Köszönet a fotózásért és a részvételért.

Kerekesné Szücs Katalin túravezető

< | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | >

Főoldal ... Hírek ... Ajánló ... Kép Galéria ... Elérhetőségeink ... Információ